Környezetvédelem

Környezetvédelem

A műtrágya használat lehetséges környezeti hatásai

A helytelen műtrágyázás hatásainak 6 fő környezetkárosítást okozó folyamata

  1. Növénytáplálkozási zavarok oka: a kiegyensúlyozatlan műtrágyázás, túltrágyázás vagy egyoldalú trágyázás (pl. N)
  2. Termésminőség romlás oka: a kiegyensúlyozatlan műtrágyázás, túltrágyázás vagy egyoldalú trágyázás (pl. N)
  3. A növények betegségekkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képességének csökkenésének oka: a szövetek fellazulása – pl. N túltrágyázás, az epidermisz sejtek elvékonyodása – pl. K hiányos trágyázás
  4. Savanyú talajok további savanyodásának oka: a szakszerűtlen műtrágyázás, nem a talaj tulajdonságainak megfelelő műtrágyaformák (vegyületek) alkalmazása
  5. Az élővizek (tavak, folyók, kutak) NO3-tartalmának káros felhalmozódásának oka: N túltrágyázás, hígtrágyák, szennyvizek helytelen tárolása ill. alkalmazása
  6. A felszíni vizek (tavak, folyók) eutrofizációja (tápanyagok felhalmozódásának oka: N és P túltrágyázás, az erózióval a vizekbe jutó P terhelés

A kedvezőtlen hatások csökkentésének lehetőségei

A NITRÁT-RENDELET : 27/2006. sz. Kormányrendelet

A vizek mezőgazdasági eredetű NO3-szennyezéssel szembeni védelméről.

A rendelet célja: a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglevő nitrát-szennyezettségének csökkentése. Nitrát-érzékeny helyeken kötelező betartani az előírásokat, a nem érzékeny helyeken ajánlott. A nitrát-érzékeny területek kiterjedése 2001ben 4,321 millió, ha volt, 2006-ban 4,972 millió ha. Érzékeny helynek minősül pl. a Dunántúlon a tavak (Balaton, Velencei tó, Fertő tó) vízgyűjtője, Kaposvár és Nagyatád körzete, a Dráva menti terület, valamint a karsztos területek. A 2001-ben megjelent rendelet hatálya 2005. december 31-ig volt érvényes, a tapasztalatok alapján módosították, a 27/2006. sz, Kormányrendeletben.

A jó mezőgazdasági gyakorlat ismérvei:

  • A szerves trágyával évente kijuttatott N mennyisége évente nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket. Ez kb. 30-35 t/ha szervestrágyát jelent.
  • Tilos a trágya kijuttatása november 15 és február 15 között!
  • Gyors hatású, könnyen oldódó NH4-N és NO3-N tartalmú műtrágya, trágyalé, hígtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületen, ha abban az évben megfelelő fedettséget biztosító növényállomány van a területen! (Ősszel csak őszi vetésű növényhez)
  • A trágyázás és a leszántás között 2 hétnél hosszabb időszak ne teljen el.

Tilos a trágya kijuttatása > 5 cm-es hótakarónál, tartósan átfagyott ( > 5 cm mélyen ) talajokra, időszakos vízjárásnál, vízjárta területen

Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai

  • A NO3 kimosódás minimális legyen
  • Talajtulajdonságok figyelembevétele
  • Tápanyag-gazdálkodási szaktanács készíttetése
  • Adatszolgáltatás céljából nyilvántartás

A mezőgazdasági tevékenységből származó veszteségek átlagosan a növénytermelésben 5 – 30 %, az állattartásban 30 – 60 % között változnak.

  • A káros hatások a helytelen, szakszerűtlen műtrágyahasználat következményeiként lépnek fel. A káros hatások csökkentésére törvényi szabályozás is szükségessé vált.

A szabályozás összehangolására történő törekvés eredményeként nemzetközileg is összehangolt, az EU, OECD, FAO stb. közös irányelvek kidolgozása van folyamatban. Az utóbbi években jellemző az EU-ban egységes új szabályzórendszerek megjelenése: a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ), jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK). Az USA és a FAO általános irányelveket tett közzé a „JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT” (Good Agricultural Practices, GAP) a fenntartható, helyes gazdálkodás számára.